BALESETI ADÓ

1. Az adókötelezettség, az adó alanya

11/A. § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (Kgfb. tv.) szerinti biztosítási kötelezettség után baleseti adót (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában a baleseti adó: adó) kell fizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adókötelezettség a Kgfb. tv. szerinti biztosítási időszak első napján keletkezik és utolsó napján szűnik meg.

(3) Ha a biztosító értesítése alapján a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díjának meg nem fizetése miatt a gépjármű forgalomból való kivonása iránti eljárás indul, az adókötelezettség - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a gépjármű forgalomból való kivonása napján szűnik meg.

11/B. § Az adó alanya az a személy vagy szervezet, akit vagy amelyet a Kgfb. tv. szerinti biztosítási kötelezettség terhel.

2. Az adó alapja, mértéke

11/C. § (1) Az adó alapja az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj, ide értve a Kgfb. tv. szerint megállapított fedezetlenségi díjat is (a továbbiakban együtt: biztosítási díj).

(2) Határozott tartamú Kgfb. tv. szerinti biztosítási szerződés esetén az adó alapja a határozott időtartamra megállapított egyszeri biztosítási díj.

(3) Az adó alapja

a) a Kgfb. tv. szerinti fedezetlenségi időtartam, továbbá

b) a Kgfb. tv. szerinti türelmi idő és - biztosító kockázatviselésével nem érintett -, a gépjármű forgalomból való kivonásának napjáig terjedő időtartam (a továbbiakban: biztosítási díjjal le nem fedett időtartam)

azon napjaira, melyekre a biztosító az (1) vagy (2) bekezdés szerinti adót nem szedte be, a Magyar Biztosítók Szövetsége által közétett - a Kgfb. tv. szerinti türelmi idő első napján érvényes - fedezetlenségi díj napi összege és a fedezetlenségi időtartam, valamint a biztosítási díjjal le nem fedett időtartam napjai számának szorzata.

11/D. § Az adó mértéke az adóalap 30%-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű.

3. Az adó megállapítása

11/E. § (1) Az adót - a 11/F. §-ban foglalt kivétellel - a beszedésre kötelezett állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

(2) Az adó beszedésére kötelezett a Kgfb. tv. szerinti kötelező felelősségbiztosítási szolgáltatást nyújtó biztosító (a továbbiakban: biztosító).

(3) A biztosítónak az általa megállapított adót az esedékes biztosítási díjjal, díjrészlettel együtt kell beszednie, annyi részletben és olyan arányban, ahány részletben és amilyen arányban az adó alanyának a biztosítási díjfizetési kötelezettségének eleget kell tennie.

(4) Ha az adó alanya a biztosítási díj és a megállapított adó együttes összegénél kevesebbet fizetett, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy részben vagy egészben a megállapított adót fizette meg.

(5) A biztosító a fizetendő baleseti adót akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

(6) Ha a Kgfb. tv. szerinti biztosítási jogviszony díjnemfizetés miatt szűnik meg és a Kgfb. tv. szerinti türelmi időben esedékes biztosítási díj után a biztosító az adót megfizette, a biztosítási jogviszony megszűnését magában foglaló hónapról szóló bevallásában a fizetendő adó összegét a biztosító az adónak az adóalany által meg nem fizetett összegével csökkentheti.

11/F. § (1) A Kgfb. tv. szerinti határon átnyúló szolgáltatás esetén az adót az adó alanya önadózással, a biztosítási díj esedékességével egyidejűleg állapítja meg.

(2) A biztosítási díjjal le nem fedett időtartam azon napjaira, amelyekre a biztosító a 11/C. § (1) vagy (2) bekezdése alapján az adót nem szedte be, az adó alanya az adó összegét önadózással állapítja meg a gépjármű forgalomból való kivonását vagy az üzemben tartó személyében bekövetkezett változás esetén, a változást követő hónap 15. napjáig. A biztosító a kockázatviselése megszűnésétől számított 15 napon belül igazolást ad az adóalany számára arról, hogy az adó a 11/E. § alapján mely napig van megfizetve.

11/G. § Ha a biztosítási díj az adóalany számára visszajár

a) a beszedéssel megfizetett adó esetén a visszajáró díj alapulvételével számított adót a biztosító köteles az adóalanynak a visszajáró díj visszafizetésével egyidejűleg visszafizetni. A díj visszafizetésének hónapját követő 15. napig benyújtott bevallásában a biztosító jogosult a visszafizetett adóval az általa beszedett, bevallott adót csökkenteni,

b) önadózással megfizetett adó esetén az adó alanya a visszajáró díj alapulvételével számított adót az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint a díj visszafizetését követő hónap első napjától kezdődően az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon visszaigényelheti.

4. Eljárási rendelkezések

11/H. § (1) Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.

(2) A beszedésre kötelezett, illetve - a 11/F. § szerinti esetben - az adó alanya az adót az adó megállapítására előírt határnapot követő hónap 15. napjáig vallja be és fizeti meg az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon.

5. Átmeneti rendelkezések

11/I. § (1) Ha a biztosítási időszak 2012. január 1-jét megelőzően kezdődött, akkor az adókötelezettség a biztosítási időszaknak a 2011. december 31-ét követő részére áll fenn.

(2) Ha az adóalany 2011. december 31-ét követő időszakra vonatkozó díjfizetési kötelezettségének esedékessége 2012. január 1-jét megelőzte akkor a 2011. december 31-ét követő időszakra - napi időarányosítással számított - biztosítási díj, egyszeri biztosítási díj, továbbá a biztosítással le nem fedett időtartamra megállapított adóalap utáni adót a beszedésre kötelezett vagy - önadózás esetén - az adó alanya 2012. február 15-ig állapítja meg, vallja be és fizeti meg az állami adóhatósághoz.

 

 

Már köthető portálunkon az Astra Biztosító casco és az Union Biztosító union24 gfb terméke is.

 

ELKÖLTÖZTÜNK!

Kedves Ügyfelünk!

Kedves Partnerünk!

Tájékoztatjuk, hogy a központi irodánk
2011. május 9-től a 1134 Budapest, Dózsa György út 150. szám alá költözött,
ahol változatlan ügyfélfogadási időben várjuk kedves ügyfeleinket:

Nyitva tartás:
hétfő          8.00 – 17.00
kedd           8.00 – 20.00
szerda        8.00 – 17.00
csütörtök     8.00 – 17.00
péntek        8.00 – 16.00

 

2011.09.16-tól a Bajcsy Zsilinszky úti irodánkból az Attila útra költöznek az üzletkötők.
A Bajcsy Zsilinszky úti iroda telefonszámai megszűnnek!
Az Attila úti iroda elérhetősége:
Eurorisk Attila úti iroda
Címünk: 1012 Budapest, Attila út 71.
Telefon: +36 1 212 0615, +36 1 212 6066 (és/vagy) +36 1 326-8234
Fax: +36 1 326 6295
Nyitvatartás: Hétfő - Péntek: 08:00 - 16:00

 

ARCHÍVUM

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás bonus malus rendszere
A bonus-malus rendszer szabályozását a 2011.06.15-én hatályba lépő 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet tartalmazza.
A bonus-malus rendszer 1 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll és személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, és mezőgazdasági vontatóra terjed ki.
A bonus-malus rendszerhez kötődő előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette.
Egy adott bonus-malus besorolás csak egy szerződésre vonatkoztatható, a párhuzamosan üzemeltetett további gépjárművekre – a szerződés hatálya alatt – nem érvényesíthető.
A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó besorolása A00.
A besorolás megállapítása az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján történik.
Ha ezen időszakban a szerződés alapján kártérítési kötelezettség nem vált ismertté és a gépjármű legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett, a besorolás egy osztályt emelkedik;
Ha ezen időszakban a szerződés alapján kártérítési kötelezettség nem vált ismertté de a gépjármű nem rendelkezett legalább 270 napig biztosítási fedezettel, a besorolás nem változik;
Ha ezen időszakban a szerződés alapján kártérítési kötelezettség ismertté vált, akkor a besorolás romlik.

A kártérítési kötelezettség ismertté válásának időpontja nem a károkozás időpontja, hanem az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma.
A besorolás a kártérítési kötelezettségek függvényében az alábbiak szerint romlik:
- személygépkocsi és motorkerékpár esetén:
 - 1 kár esetén 2 osztállyal,
 - 2 kár esetén 4 osztállyal,
 - 3 kár esetén 6 osztállyal romlik a Szerződő besorolása,
 - 4 vagy több kárkifizetés következtében minden esetben M04 osztályba kerül.

- tehergépkocsi, autóbusz, vontató és mezőgazdasági vontató esetén:
 - 1 kár esetén 1 osztállyal,
 - 2 kár esetén 2 osztállyal,
 - 3 kár esetén 3 osztállyal
 - 4 vagy több okozott kár esetén 4 osztállyal romlik a Szerződő besorolása.

A bonus-malus osztályba sorolás változását a jelen fejezet végén található táblázat mutatja be.
A szerződés osztályba sorolását bármilyen összegű kárkifizetés rontja, de a Szerződő jogosult arra, hogy saját elhatározásából a kárkifizetés összegéről szóló biztosítói értesítést követő 45 napon belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse, és így bonus-malus besorolását megőrizze.
Kármegosztás esetén az adott szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.
A megszerzett bonus-malus osztályba sorolás az érdekmúlással megszűnt, azonos gépjármű-kategóriára vonatkozó szerződés megszűnésétől számított két évig érvényes.
Ha az üzembentartó az új szerződés megkötésekor rendelkezik azonos gépjármű-kategóriában, másik érvényes szerződéssel, amely szerződés későbbi időpontban érdekmúlással megszűnik, a bonus-besorolás a megszűnés másnapjától érvényesíthető bármely azonos gépjármű-kategóriára vonatkozó szerződésre.

Díjnemfizetés miatti szerződés megszűnés esetén a besorolás másik gépjárműre kötött szerződésre nem vihető át!

Az osztályba sorolás menete, szabályai
Az új szabályozás értelmében – függetlenül a szerződéskötés okától – a szerződés bonus-malus besorolását a szerződő nyilatkozata alapján kell megállapítani (ezt a besorolást „előzetes besorolásnak nevezzük).
Abban az esetben ha a Szerződő nem nyilatkozik a besorolását illetően, akkor a szerződés előzetes besorolása A00 kell, hogy legyen.
A Szerződő által nyilatkozott – vagy ennek hiányában megállapított – előzetes besorolás véglegesítése érdekében a biztosító a kártörténeti nyilvántartásból – a Szerződő által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazoló okirat száma alapján – lekérdezi a szerződés „végleges” besorolásához szükséges adatokat.
Ha a kártörténeti nyilvántartásban a szerződés besorolásához szükséges adatok nem beazonosíthatók és ezáltal a szerződés végleges besorolása nem állapítható meg, a biztosító értesíti erről a tényről az üzembentartót és felkéri az adatok pótlására, pontosításra.
Ha az adatokat az üzembentartó nem pótolja/pontosítja és/vagy a szerződés a kártörténeti nyilvántartásban a továbbiakban sem beazonosítható, a biztosító A00-ban állapítja meg a szerződés végleges besorolását, amely végleges besorolásról és az annak megfelelő díjról értesítést küld a Szerződőnek.
Ha a kártörténeti nyilvántartásban a szerződés besorolásához szükséges adatok beazonosíthatók és ezáltal a szerződés végleges besorolása megállapítható, a biztosító elvégzi a szerződés bonus-malus besorolásának véglegesítését. Ha az előzetes és a végleges besorolás eltérő, a biztosító értesítést küld a Szerződőnek a végleges besorolásról és az annak megfelelő díjról.
Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy a Szerződő a kedvezőbb besorolás érdekében akár a gépjármű beazonosítására, akár a szerződés besorolására vonatkozóan valótlan adatokat közöl, melynek következtében a kártörténeti nyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja!
Határidők
A besorolás megállapításával kapcsolatos biztosítói kötelezettségek és a végleges besorolás szerződésen történő érvényesítése tekintetében meghatározott határidők számítása minden esetben a biztosítási időszak kezdetétől történik az alábbiak szerint
kártörténeti nyilvántartásból történő lekérdezés a 15. és 30. nap között;

sikeres lekérdezés esetén a végleges besorolás megállapítása a 45. napig;

sikertelen lekérdezés esetén a Szerződő értesítése a 45. napig;

ha a lekérdezés a 60. napig sikertelen, a végleges besorolás A00-ban történő megállapítása a 75. napig.

A szabályozást tartalmazó rendelet nem ad lehetőséget méltányosság gyakorlására.
A szerződés végleges bonus-malus besorolása kizárólag a kártörténeti nyilvántartásból származó információk alapján állapítható meg. A korábbi években használatos kárelőzményi igazolás megszűnik.
Ennek megfelelően a kártörténeti nyilvántartás adatainak pótlására, kiegészítésére a biztosítóknak egyéb dokumentumot nem áll módjukban elfogadni.
A fenti szabály alól egyetlen kivételt képez az ún. hozott kárelőzményi igazolás, amely más tagállam által került kiállításra. Ilyen igazolás esetén – ha az igazolás tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, a kármentességet, vagy azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerződés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kárt okozott – a besorolásra vonatkozó szabályok figyelembe vételével kell a bonus-malus osztályba sorolást megállapítani,
 

Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi és motorkerékpár esetén:

 

Kiinduló osztály	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
esetén az új besorolás
B10	B10	B08	B06	B04	M04
B09	B10	B07	B05	B03	M04
B08	B09	B06	B04	B02	M04
B07	B08	B05	B03	B01	M04
B06	B07	B04	B02	A00	M04
B05	B06	B03	B01	M01	M04
B04	B05	B02	A00	M02	M04
B03	B04	B01	M01	M03	M04
B02	B03	A00	M02	M04	M04
B01	B02	M01	M03	M04	M04
A00	B01	M02	M04	M04	M04
M01	A00	M03	M04	M04	M04
M02	M01	M04	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

 

Bonus-malus osztályba sorolás tehergépkocsi, busz, vontató és mezőgazdasági vontató esetén:

 

Kiinduló osztály	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
esetén az új besorolás
B10	B10	B09	B08	B07	B06
B09	B10	B08	B07	B06	B05
B08	B09	B07	B06	B05	B04
B07	B08	B06	B05	B04	B03
B06	B07	B05	B04	B03	B02
B05	B06	B04	B03	B02	B01
B04	B05	B03	B02	B01	A00
B03	B04	B02	B01	A00	M01
B02	B03	B01	A00	M01	M02
B01	B02	A00	M01	M02	M03
A00	B01	M01	M02	M03	M04
M01	A00	M02	M03	M04	M04
M02	M01	M03	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

  

 

2011.02.25 - Péntek:

Emlékeztető: március 1-ig be kell érkeznie az első biztosítási díjnak!

Tájékoztatjuk kedves Ügyfeleinket, hogy a 2011. január 1-i hatállyal megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások esetén, az első biztosítási díjnak legkésőbb 2011. március 1-ig be kell érkeznie a biztosító számlájára.

A türelmi idő eredménytelen leteltével – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009.évi LXII. tv. szabályai értelmében – a biztosítási szerződés a díjfizetés esedékességétől számított 60. napon megszűnik, a biztosító tehát automatikusan, törli az Ön biztosítási szerződését!

A szerződés díjnemfizetéssel való megszűnése esetén új szerződés kizárólag annál a Biztosítónál köthető, ahol az megszűnt. Az újrakötést természetesen az Eurorisk

(https://www.eurorisk.hu/biztositaskotes/gepjarmu-kategoria/2011/kgfb/urlap.html?ref=http://eurorisk.hu)

rendszerén keresztül ismét elvégezheti!

Ez esetben biztosító a díjjal nem rendezett időszakra fedezetlenségi napidíjat számít fel.

 

2010.12.22 - Szerda:

Tisztelt Ügyfelünk!

Az AIM Általános Biztosító Zrt-től kapott tájékoztató szerint a biztosítótársaság Közös Megegyezéssel, 2010. december 31. hatállyal kívánja megszüntetni a 2010.január 1. után kötött KGFB szerződéseit. Erről valamennyi érintett ügyfelüket levélben értesítették, a levél tartalmazza a közös megegyezésről szóló megállapodást, melyet a kézhezvételtől számított 10 napon belül kell visszaküldeni az AIM Biztosító Zrt. részére.

 

MIT JELENT EZ PONTOSAN?

A 2010. január 1. után kötött kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződések évfordulója a korábbi szabálytól eltérően a kockázatviselés kezdetétől számított egy naptári év. Ekkor van lehetőség a biztosítási szerződés felmondására és új szerződés megkötésére. Az AIM Biztosító Zrt. 2011-ben saját döntése alapján kivonul a gépjármű felelősségbiztosítási piacról, ezért ezeket a szerződéseket évfordulóra felmondja. Azért, hogy ügyfelei a kampány időszakában elérhető esetleg kedvezőbb biztosítási díjjal köthessenek új szerződést, az ÉVFORDULÓ ELŐTT közös megegyezéssel lehetővé teszi a KGFB szerződések megszűntetését 2010.12.31-i dátummal. Amennyiben Ön élt vagy élni kíván ezzel a lehetőséggel, a megállapodás aláírása és visszaküldése után 2011.január 1-től az Ön által választott biztosítóval köthet KGFB szerződést. FONTOS, a közös megegyezéssel 2010. december 31-re történő felmondás csak akkor lesz érvényes, ha a 2010. december 31-ig esedékes díj maradéktalanul kiegyenlítésre kerül.

Amennyiben a szerződés DÍJNEMFIZETÉS indokkal szűnik meg a jelenlegi jogszabályok szerint ugyanannál a biztosítótársaságnál kell újrakötni. Erre csak az AIM Általános Biztosító Zrt. honlapján van a továbbiakban lehetőség.

 

Szeretnénk segíteni Önnek az új szerződés kiválasztásában és megkötésében, erre többféle lehetőséget is tudunk ajánlani Önnek:

 

INTERNETEN

Ahol mind a 14 biztosító termékét eléri, és árgaranciával megkötheti!

TELEFONON

Hívja kék számunkat: 06-40-222-777, ahol kollégáink segítenek új biztosításának kiválasztásában, a szerződés megkötésében, jelenlegi szerződésének jogszerű felmondásában, Bónusz fokozatának átörökítésében. Kérésére visszahívjuk!

SZEMÉLYESEN

Amennyiben a személyes ügyintézés híve, várjuk szeretettel ügyfélszolgálati irodáink bármelyikében:

 

2010.10.30 - Szombat:

Érvényes Fedezetlenségi díjak:

A kötelező biztosítás 2012. évi díjhirdetésével egyidőben a Magyar Biztosító Szövetsége (MABISZ) közzétette a 2012. évi fedezetlenségi díjakat, amely nem változott 2011. évhez képest.

 

A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének. Az új törvényi szabályozás az elmaradt díj fogalom helyett 2010. január 1-jével bevezette a „fedezetlenségi díj” fogalmát. A fedezetlenségi díj az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (a fedezetlenség időtartamára) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, előre meghirdetett tarifa alapján utólagosan megállapított díj. A jogszabály a Kártalanítási Számla kezelőjét hatalmazza fel és egyúttal kötelezi is a fedezetlenségi díj egységes, járműkategóriák szerinti mértékének évenkénti meghatározására és meghirdetésére a biztosítók díjhirdetésére előírt azonos határidővel, azaz október 30-ával. Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni. A teljes fedezetlenségi díjat az a biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. Az üzemben tartó a kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel köteles megfizetni. A fedezetlenségi díj meg nem fizetése esetén a biztosító ugyanazt az eljárást követi, mint a biztosítási díj meg nem fizetése esetén, azaz a fedezetlenségi díj meg nem fizetése is a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnéséhez vezet.
A MABISZ, a biztosítók díjhirdetésével együtt, az alábbiakban teszi közzé a fedezetlenségi díjak 2011. évre érvényes tarifáit az egyes kategóriákban:

 

A táblázatból látható, hogy egy adott időszakra számított fedezetlenségi díj jóval magasabb az adott járműkategória ugyanekkora időszakra eső „normál” biztosítási díjánál. Ez szándékosan van így, a jogalkotó ezzel is ki akarja kényszeríteni a jogkövető magatartást, a felelősségbiztosítás megkötését és díjfizetéssel való hatályban tartását. A jogszabály nem ad lehetőséget sem a fedezetlenségi díj elengedésére, sem a részletfizetés engedélyezésére.Azt javasoljuk tehát, hogy mindent kövessenek el azért, hogy esetükben ne álljon elő fedezetlenségi időszak, ezért ha a befizetési csekk nem érkezik meg, a banki átutalás, inkasszó nem történik meg a fizetési határidőt megelőzően, akkor feltétlenül vegyék fel a kapcsolatot biztosítójukkal, illetve bankjukkal és jelezzék a problémát. Ha pedig hosszabb ideig nem használják a járművűket és nem akarnak erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, akkor a közlekedési hatóságnál vonassák ki ideiglenesen a járművet a forgalomból, ugyanis csak ez esetben mentesülhetnek a díjfizetés terhe alól erre az időszakra!

 

2010.10.18 - Hétfő:

Betiltotta a PSZÁF az AIM Általános Biztosító Zrt KGFB tevékenységét!

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; továbbiakban: Felügyelet) által az AIM Általános Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (1091 Budapest, Könyves Kálmán krt. 11.; továbbiakban: Biztosító) lefolytatott cél- és utóvizsgálat alapján az alábbi

határozatot

hozom:

1. A Biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékének terjesztését 2010. október 20. napjától a Biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási alágazatra vonatkozó tevékenységi engedélyének visszavonásáig megtiltom.

A Biztosító a már létrejött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseiből eredő kötelezettségeinek teljesítésére köteles, azonban 2010. október 19. napját követően tett ajánlatot nem fogadhat el, a flottákhoz tartozó újabb gépjárművet nem biztosíthat, és a 2011. évre vonatkozóan díjtarifát nem hirdethet meg.

2.

a) Kötelezem a Biztosítót, hogy tájékoztassa a Felügyeletet a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási tevékenységének megszüntetését – többek között az állomány-nyilvántartási adatállományának rendbetételével és a biztosítási szerződések felmondásával – előkészítő, 2010. október 8-án kelt intézkedési tervének végrehajtásáról.

Határidő: 2010. december 31-től havonta, a tárgyhónap utolsó napját követő 10. munkanapig

b) Kötelezem a Biztosítót, hogy a jelen határozat melléklete szerinti táblázat kitöltésével tájékoztassa a Felügyeletet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási alágazata szerződésállományának, kárkifizetési adatainak, illetve a tételes függőkár tartalékok, járadéktartalékok, valamint a kései károk tartalékának (IBNR tartalék) alakulásáról.  

Határidő: 2010. december 31-től havonta, a tárgyhónap utolsó napját követő 10. munkanapig

3. Kötelezem a Biztosítót, hogy nyilvántartási rendszerét és belső szabályozási környezetét az intézkedési terv szerint csökkenő kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződésállománya kezeléséhez és a biztosítási szerződésekből eredő szolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez szükséges mértékben tegye alkalmassá arra, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek eleget tudjon tenni.

Határidő: 2010. december 31.

4. Kötelezem a Biztosítót annak biztosítására, hogy a belső ellenőrzési szervezetének működése, annak szakmai irányítása és beszámoltatása a jövőben feleljen meg a jogszabályi rendelkezéseknek.

A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel.

A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(…)

Határozatom a már hivatkozott jogszabályhelyeken, valamint a Bit. 195. §-a (1) bekezdésének a) és i) pontján, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. §-ának (1) bekezdésén alapul. A határozatot a Felügyeletnek a Psztv. 4. §-ának i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hoztam meg.

A Felügyelet a Psztv. 44. §-a (4) bekezdésének második mondata alapján a Biztosító részére az észrevételeinek megtételére főszabályként meghatározott határidőnél rövidebb, három munkanapos határidőt állapított meg, mivel a határozat rendelkező részének első pontjában alkalmazott intézkedés által célzott joghatás, a Biztosító KGFB állománya további növekedése megakadályozásának elérése, figyelemmel a Biztosító ajánlatelfogadási kötelezettségére, az intézkedés lehető legrövidebb időn belül történő meghozatalát indokolta.

A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100.§-a (1) bekezdésének d) pontján, a 100. §-ának (2) bekezdésén, a 109. §-ának (1) bekezdésén, a 110. §-ának (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. §-ának (7) bekezdésén, a 327. §-ának (1)-(2) bekezdésén, és a 330. §-ának (2) bekezdésén alapul.

A határozat a Ket. 128. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős.

Budapest, 2010. október 15.

Dr. Szász Károly s.k.,
a PSZÁF elnöke

2010.10.13 - Szerda:

Kötelező díjszámítás 2011: hengerűrtartalom helyett teljesítmény?

Táblázatban foglaltuk össze a személygépjármű kategóriákat:

 

2010. évi KGFB kategóriák	2011. évi KGFB kategóriák
hengerűrtartalom (ccm3) szerint:	teljesítmény (kW) szerint:
0-850	0-37
851-1.150	38-50
1.151-1.500	51-70
1.501-2.000	71-100
2.001-3.000	101-180
3.000+	180+

1 Le = 0,736 kW
1 kW = 1,36 Le

A teljesítmény alapú besorolást bevezetését a korszerűbb motorok bevezetésével indokolják, mivel alacsonyabb hengerűrtartalom mellett manapság nagyobb teljesítményre képesek a motorok mint korábban. A módosítások szerint a nagyobb teljesítmény nagyobb veszéllyel jár, ami nagyobb/több károkhoz vezethet a kötelező biztosításban, vélik a szakemberek.
 

2010.10.12 - Kedd:

Kedves Ügyfeleink!

 

Ezúton értesítjük Önöket, hogy az AIM Általános Biztosító Zrt. felhagy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékének értékesítésével és ezen üzletág művelésével. A tulajdonosi döntés hátterében a széles körben ismert biztosításpiaci változások és a tapasztalható gazdasági folyamatok állnak.

 

2010.06.09 - Szerda:

Kedves Ügyfeleink!

Újabb termékkel bővült az Eurorisk on-line biztosítási termékpalettája:
2010. május 10-től a MAPFRE Biztosító Európai Asszisztencia szolgáltatása érhető el felületünkön.

-A személyautókra köthető országúi segélyszolgáltatás egy önmagában is köthető biztosítás, amelynek három választható időtartamra köthető, az alábbi díjakon:
1 évre 5.500,- Ft
2 évre 10.000,- Ft
3 évre 15.000,- Ft

-A szerződéskötés időpontjában 8 évnél fiatalabb, és 200.000 km-nél kevesebbet futott személygépkocsikra köthető.
A termék részletes leírása (feltételek, szolgáltatások) IDE kattintva találhatók.

Néhány információ a MAPFRE Biztosítóról
Európában a MAPFRE ASISTENCIA 1989. óta van jelen. A gépjármű ágazat szakértőjévé németországi, belgiumi, spanyolországi, franciaországi, luxemburgi, görögországi, portugáliai, lengyelországi, törökországi, magyarországi, Egyesült Királyságbeli, írországi, olaszországi és oroszországi leányvállalatain keresztül nőtte ki magát. A MAPFRE ASISTENCIA Magyarországon 2000-ben kezdte meg tevékenységét MAPFRE WARRANTY Magyarország fióktelepével.
Az Asszisztencia terméket egyszerűen és gyorsan maga is megkötheti on-line programunk segítségével, de fordulhat bizalommal bármelyik ügyfélszolgálati irodánkhoz, vagy szerződött gépjármű kereskedő partnerünkhöz.
Kérdés esetén hívja Call-Centerünket a 06-40-222-777-es kék számon.

Üdvözlettel,
Eurorisk Kft.

 

2010.04.15 - Csütörtök:

Visszakapta engedélyét a WABARD Biztosító Zrt!

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete határozatában 2010. április 15-től megszünteti a Wabard Biztosító Zrt. kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb), casco és hazai, illetve nemzetközi közúti árufuvarozók felelősségbiztosítási termékeinek terjesztésének felfüggesztését. A terjesztést korlátozó döntést még 2009. szeptember 25-től visszavonásig hozta meg tavalyi határozatában a Felügyelet. A Felügyelet 2010. január és február között utóvizsgálatot folytatott le a biztosítónál, amelyben a felfüggesztő határozatában elrendelt kötelezések teljesítését, illetve a Wabard Biztosító Zrt. termékeinek díjkalkulációit vette górcső alá. A vizsgálat megállapításai szerint a biztosító számos intézkedést tett azért, hogy a felfüggesztésre okot adó jogszabálysértő tényállásokat megszüntesse. A szabályozottság, a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer fejlesztése terén elért eredmények, s a kitűzött célok alapján valószínűsíthető, hogy a Wabard Biztosító Zrt. képes lesz a jogszabályokkal összhangban lévő, a terjesztést is magában foglaló működésre. A Felügyelet ugyanakkor egyúttal kötelezte a biztosítót, hogy a nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszerét a továbbiakban úgy működtesse, hogy maradéktalanul eleget tehessen a jogszabály erejénél fogva megszűnt kgfb-szerződéseihez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségeinek. A Fővárosi Bíróság tegnap született, még nem jogerős ítéletében elutasította a Wabard Biztosító Zrt. keresetét, amelyben a társaság a Felügyelet tavaly szeptemberi, a biztosító termékterjesztését felfüggesztő határozatát támadta meg. A bíróság ítélete szerint a Felügyelet 2009 őszén meghozott felfüggesztő határozata maradéktalanul jogszerűnek bizonyult.

Budapest, 2010. április 15.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

 

2010.01.12 - Kedd:

KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS - 2010 változásai !

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (gfb) kapcsolatos alapvető szabályokat 2010. január 1.-előtt még a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Kormányrendelet tartalmazta. 2010. január 1-jétől már a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.). tartalmazza.

A 2009. évi LXII. törvény hatályba lépésével bekövetkező fontosabb változások a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szabályozásában

 

1.  A biztosításkötés elsődleges kötelezettje a jármű mindenkori üzemben tartója

A törvény a biztosítás megkötésére a jármű mindenkori bejegyzett üzemben tartóját kötelezi, csak ennek hiányában kell a jármű tulajdonosának a felelősségbiztosítási szerződést megkötnie. Ha a tulajdonos üzemben tartó a biztosítási év során a járművét egy másik, a jármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzemben tartóra ruházza át, akkor a változás bejegyzésének időpontjától az új üzemben tartót terheli a biztosítási kötelezettség, a tulajdonos szerződése ettől az időponttól kezdve érdekmúlással megszűnik.

2. Bővül a biztosításra kötelezett járművek köre

A biztosításra kötelezett járművek köre kibővül a négykerekű segédmotoros kerékpárral (quad), továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpárral, ide tartozik a mopedautó.

3. A szerződés létrejötte és hatálybalépése

Jelentősen egyszerűsödik a szerződés megkötése. A szerződés már akkor is létrejön, ha az üzemben tartó a meghirdetett díjtarifának és a szerződési feltételeknek megfelelő ajánlatát – a szükséges tájékoztatás birtokában – a biztosító által rendszeresített űrlapon a biztosítónak, vagy a biztosító képviselőjének átadja. Ilyen esetben – a szerződés létrejöttével egy időben – a szerződés hatályba is lép, vagyis elkezdődik a biztosító kockázatviselése. A biztosító akkor utasíthatja el az ügyfél ajánlatát az ajánlat átadásától számított 15 napon belül, ha az ügyfél szerződését évfordulóra felmondta, illetve az ügyfél szerződése a megelőző biztosítási időszak folyamán díjnemfizetés miatt megszűnt, vagy az ügyfél az ajánlatát nem a díjtarifa illetve a biztosítási feltételek szerint tette meg. Utóbbi esetben a biztosító az ajánlat díjtarifa (ill. szerződési feltételek) szerinti módosítását is kezdeményezheti.

4. 2011. január 1-től változnak a díj megállapításánál alkalmazott gépjármű-kategóriák

A 20/2009. (X.9.) PM rendelet 1. számú melléklete szerinti gépjármű-kategóriák alapján meghatározott díjakat kell majd meghirdetni a biztosítóknak a 2011-es évtől. (A változás a személygépkocsiknál és a motorkerékpároknál azt eredményezi, hogy az eddigi lökettérfogat szerinti besorolást a teljesítmény (kW) szerinti besorolás, a haszongépjárműveknél pedig alapvetően a teherbírás szerinti besorolást a megengedett össztömeg szerinti besorolás váltja majd fel az autóbuszok kivételével, ahol továbbra is a férőhely lesz a besorolás alapja az eddigihez képest némileg módosított formában.) 2010. évre viszont még az eddig megszokott kategóriák szerint történt a díjhirdetés, ami azt is jelenti, hogy a 2010-es év folyamán, az év közben kötött szerződéseknél is ezek a díjak lesznek érvényben.

4. Gépjárműflotta biztosítása

A törvény konkrétan definiálja a gépjárműflotta fogalmát, eszerint a gépjárműflotta egy adott biztosítónál ugyanazon - egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság - szerződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma eléri az ötöt. A flotta szerződések szabályai eltérhetnek a törvénynek a szerződés létrejöttére, megszűnésére, a biztosítási időszakra és a díjfizetésre vonatkozó általános szabályaitól.

5. A biztosítás „sorsa” az üzemben tartó halála esetén

Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.

6. Nő a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke

1600 millió Ft összeghatárra emelkedik a biztosító helytállási kötelezettségének maximuma személyi sérüléses károk esetében, a dologi károk összeghatára nem változik, továbbra is 500 millió Ft marad.

7. Változik a biztosítási évforduló napja, nem változik viszont az évi egyszeri tarifahirdetési kötelezettség

Az egyik legfontosabb változás a biztosítási évfordulót illetően lép hatályba a jövő évtől. A biztosítási időszak továbbra is változatlanul egy év marad, megváltozik azonban a biztosítási évforduló napja. Eddig minden szerződés esetében a január 1-e volt az évforduló napja, a 2010. január elseje után kötött szerződéseknél viszont a biztosítási időszak kezdete a kockázatviselés kezdetének napja lesz. A kockázatviselés kezdete a szerződésben meghatározott időpont, ennek hiányában a szerződés létrejöttének, illetve az üzemben tartó nyilvántartásba való bejegyzésének időpontja. A biztosítási évforduló napjának a szerződések évfordulóra történő felmondásakor van jelentősége. A felek a fennálló szerződést évfordulóra, az évfordulót legkésőbb 30 nappal megelőzően beérkező írásos értesítéssel, indoklás nélkül felmondhatják. A biztosítóknak – az eddigi gyakorlathoz hasonlóan – évente egyszer, legkésőbb október 30-ig meg kell jelentetniük két országos napilapban a következő évi díjtarifáikat (amellett, hogy azokat az interneten is közzéteszik). A változás abban áll, hogy a meghirdetett tarifák az egyes szerződéseknél csak a szerződés évfordulójától kezdődően alkalmazhatók, tehát előfordulhat olyan eset, hogy az előző évben meghirdetett tarifa csak a következő év decemberében kerül egy adott szerződés esetében alkalmazásra egy olyan időpontban, amikor már a következő naptári évre meghirdetett tarifák is ismertek lesznek. A biztosítóknak legkésőbb a biztosítási időszak végét megelőző 50. napig írásos értesítést kell küldeni ügyfeleiknek a díjtarifa szerinti várható következő évi díjról, ez az értesítés az ügyfél hozzájárulása esetén elektronikusan is megtörténhet. Az így közölt díj még a szerződés évfordulójáig változhat, ha a hátralévő időszakban az adott szerződéssel összefüggésben olyan biztosítói kárkifizetés történik, amely érinti az ügyfél bonus-malus besorolását, ugyanis a bonus-malus megfigyelési időszak csak a szerződés évfordulóját megelőző napon zárul. A díj megállapítása a meghirdetett tarifa alapján, az időszak kezdő napján érvényben levő díjak alapján történik, amelyet az adott biztosítási időszak tartama alatt – fő szabályként – nem lehet megváltoztatni. A biztosítónak a következő évre várható díjtarifáról szóló értesítésének megérkezését követően a jövőben év közben elsősorban a biztosításközvetítők, illetve a MABISZ által üzemeltetett internetes honlapok alapján lesz lehetőség az egyes biztosítók tarifáinak összehasonlítására és a megfelelő döntés meghozatalára.

8. A díjfizetést érintő változások

A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben megállapított kamat illeti meg. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés és a biztosító kockázatviselése az esedékességtől számított hatvanadik nap elteltével megszűnik.  A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be. Ha a szerződés díj nemfizetés miatti megszűnése az üzemben tartó önhibáján kívül eső okból következik be, az üzemben tartó a megszűnés tudomására jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb a megszűnést követő 2 hónapon belül, kizárólag az önhiba hiányát alátámasztó tények hitelt érdemlő igazolásával kezdeményezheti a jövőre nézve – egy adott biztosítási időszakon belül – az eredetivel egyező szerződéses állapot helyreállítását. Az üzemben tartó a szerződéses állapot előzőek szerinti helyreállítására akkor jogosult, ha a szerződés megszűnéséig esedékessé vált díjat a biztosítónak megfizeti, és a szerződés díj nemfizetéssel történő megszűnését követően a szerződéses állapot helyreállításáig a gépjármű nem vett részt a közúti forgalomban, illetve azzal kárt nem okoztak.

9. Elmaradt díj – fedezetlenségi díj

Változik az elmaradt díjak megfizetésének rendszere. A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének. A díjfizetés igazolásának, illetve az elmaradt díj megfizetésének hiányában – 2009. év végéig – érvényes szerződés nem köthető. 2009. december 31-ig a korábbi biztosítási időszakokra előírt, de be nem fizetett díjat (elmaradt díj) az a társaság szedi be a saját tarifáival számítva M4, vagy az ügyfél bonus- malus besorolásának megfelelő fokozatban, amelynél az ügyfél az új szerződését megkötötte. Mivel a különböző társaságok tarifái eltértek, azért az elmaradt díj mértéke is társaságonként különbözött. Az új törvényi szabályozás az elmaradt díj fogalom helyett 2010. január 1-jével bevezeti a „fedezetlenségi díj” fogalmát. A fedezetlenségi díj az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (a fedezetlenség időtartamára) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, előre meghirdetett tarifa alapján utólagosan megállapított díj. A jogszabály a Kártalanítási Számla kezelőjét hatalmazza fel és egyúttal kötelezi is a fedezetlenségi díj egységes járműkategóriák szerinti mértékének évenkénti meghatározására és meghirdetésére a biztosítók díjhirdetésére előírt azonos határidővel, azaz október 30-ával. A MABISZ, a biztosítók díjhirdetésével együtt, az alábbiakban teszi közzé a fedezetlenségi díjakat. (lásd lejebb) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni. A teljes fedezetlenségi díjat az a biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. Az üzemben tartó a kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt - a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel - köteles megfizetni. A fedezetlenségi díj meg nem fizetése esetén a biztosító ugyanazt az eljárást követi, mint a biztosítási díj meg nem fizetése esetén, azaz a fedezetlenségi díj meg nem fizetése is a szerződés díj nemfizetéssel történő megszűnéséhez vezet.

10. A kárrendezési szabályok változása

A biztosított köteles a káreseményt - a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – az eddigi 8 nap helyett 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni. Ugyanez a szabály vonatkozik az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező, kárt okozó üzemben tartóra is a Kártalanítási Számla kezelőjének történő bejelentést illetően. A károsult esetében a kár észlelésétől számított, maximum 30 napig terjedő bejelentési kötelezettség nem változott. A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak: 

kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg. A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni. Emelkedtek a biztosítói visszaköveteléseknél meghatározott limitek. A visszakövetelések meghatározott köre nem változott, viszont azon tételeknél, ahol korábban 1 millió Ft volt a felső határ, ott ez a korlát 1,5 millió Ft-ra, illetve ahol 500 ezer Ft volt, ott pedig 750 ezer Ft-ra emelkedett. A biztosítási törvény (Bit.) módosításaként lépett hatályba az a szabály, amely a gépjármű felelősségbiztosítási kárrendezést is érinti. Eszerint a biztosító a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak (gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a károsultnak), amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható. Ezt a szabályt megfelelően alkalmazni kell a Kártalanítási Számla által teljesített kárkifizetésekre is. A rendelkezés nem érinti a felek egyezségi megállapodásán alapuló un. „gyorsított”, vagy „készpénzes”  kárrendezés alkalmazásának lehetőségét.

11.Gararancialap létrehozása

A Kártalanítási Számla fizetési kötelezettsége 2010. január 1-től kiterjed a fizetésképtelenné vált biztosító szerződésével rendelkező üzemben tartó által a törvény hatálybalépését követően okozott károkra is. Ennek finanszírozására a törvény előírta, hogy a biztosítók kötelesek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó előző évi piaci összdíjbevétel 0,25%-ának megfelelő összegben, negyedévente, a MABISZ részére befizetést teljesíteni. A kötelezettség a biztosító számára addig áll fenn, amíg a biztosító által a ráeső arányos befizetés teljesítése révén az összes biztosító által teljesített befizetések összege el nem éri az előző évi piaci összdíjbevétel 6%-át. Azok a biztosítók, amelyek nem tagjai a MABISZ-nak, tevékenységüket a befizetésekre vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozat megtételét és ennek a Felügyelet részére történő benyújtását követően kezdhetik meg.

12. Bonus-malus rendszer

A bonus-malus rendszer alapvetően nem változott. A törvény hatálybalépését követően a 19/2009.(X.9.) PM számú rendelet tartalmazza a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténet igazolások kiadásának szabályait. Gyakorlatilag nem változott a megfigyelési időszak sem, hiszen ez továbbra is az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak lesz, ez azonban a biztosítási évforduló szabályozásának változása miatt mégiscsak módosulást fog eredményezni az eddigiekhez képest. Eddig ugyanis minden szerződés esetében a naptári év volt az egységes megfigyelési időszak, a 2010-től kötött szerződések esetében viszont már nem lesz egységes a megfigyelési időszak, hiszen ez a szerződések konkrét évfordulójához igazodik. Az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában már megszerzett besorolása megmarad, ha az adott szerződés érdekmúlás miatt megszűnik, és az üzemben tartó a szerződés megszűnését követő két éven belül ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre új szerződést köt. Itt az jelenti a változást, hogy eddig ilyen esetekben lehetőség volt a bonus fokozat továbbvitelére, az új szabályozás viszont kötelezi a besorolás továbbvitelét, ami természetesen lehet malus fokozatú besorolás is. Újdonság, hogy évfordulós biztosítóváltásnál az új biztosító a besoroláshoz szükséges adatok megérkezéséig, az üzemben tartó nyilatkozata alapján is megállapíthatja a szerződés előzetes besorolását (ennek megalapozottságát azonban a biztosító ellenőrizni köteles).

13. Kötvénynyilvántartás

A biztosító a szerződés létrejöttétől, illetve megszűnésétől, továbbá a biztosítást igazoló okirat adataiban bekövetkező egyéb – a kötvénynyilvántartás adattartalmát képező – változás időpontjától számított 15 napon belül köteles a kötvénynyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni a biztosítási szerződés megkötéséről, illetve megszűnéséről, valamint az adatokban bekövetkező egyéb változásokról. Újdonság, hogy a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót a gépjármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármű tulajdonjogát érintő változásnak járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a járműnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintő változás járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről - e tény járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg - a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti. Ugyancsak értesíti a kötvénynyilvántartó a biztosítót a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulajdonjog változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének időpontjáról is. Ezzel az előírással megszűnt a tulajdonosok számára eddig előírt 15 napos okirat bemutatási kötelezettség. A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzemben tartója a hatósági engedély visszavonását, a tulajdonjog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazoló okiratot, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát továbbra is köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.

14. Kártörténeti nyilvántartás létrehozása

A törvény az üzletágat művelő biztosítók számára kártörténeti nyilvántartás létrehozását írja elő, amelyet a MABISZ által működtetett kárnyilvántartó szerv (Információs Központ) üzemeltet. A kárnyilvántartó szerv nyilvántartást vezet a kötvénynyilvántartásban szereplő biztosítási szerződések vonatkozásában a kármentes időszakokról, a szerződő üzemben tartókról, továbbá a hozzájuk kapcsolódó kártérítési kötelezettséget kiváltó káreseményekről, a kártérítésre kötelezett személyekről, a kártérítési kötelezettség ismertté válásáról, a kárösszeg károkozó üzemben tartó által történt visszafizetéséről, az ezekhez kapcsolódó események dátumairól. A nyilvántartás kiterjed a biztosítási fedezettel nem rendelkező üzemben tartókra és arra a vezetőre, aki a gépjárművet az üzemben tartó engedélye nélkül, vagy a biztosítási fedezet hiányának tudatában vezette, a forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjármű üzemben tartójára és vezetőjére, az ismeretlen üzemben tartó gépjárművének vezetőjére, továbbá a hozzájuk kapcsolódó kártérítési kötelezettséget kiváltó káreseményekre, az ezzel kapcsolatos adatokra. A kártörténeti nyilvántartás létrehozásával az a jogalkotó célja, hogy a rendszer beüzemelését követően ez lesz az alapja bonus-malus rendszer működtetésének, és ez által teljesen kiváltható lesz a papíralapú kártörténeti igazolás.

A fedezetlenségi díjak 2010. január 1-jétől  érvényes díjai

A fedezetlenségi díj az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (a fedezetlenség időtartamára) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, előre meghirdetett tarifa alapján utólagosan megállapított díj.  A fedezetlenségi díj mértéke 2010. január 1-től a következők:

 

2009.11.10 - Hétfő:

 

5 milliós büntetés az Union Biztosítónak

Az Union Biztosítót a jövő évre meghirdetett önrészes kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) miatt 5 millió forintra bírságolta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) - a határozat hétfő délután került fel a felügyelet honlapjára.
Annak ellenére, hogy az önrész vállalását kifejezetten nem tiltja jogszabály, a jogi környezetből kiolvasható, hogy ilyen kgfb-konstrukciót nem lehet alkalmazni - olvasható a PSZÁF közleményében. A jövő évi kgfb tarifák közzétételekor az Union 20 ezer forint önrész vállalásával 20 százalék, míg 50 ezer forint önrész vállalásával 30 százalék kedvezményt adott a jövő évi díjból.

A PSZÁF vizsgálata megállapította, hogy az önrészes konstrukció valójában jogellenes, annak ellenére, hogy kifejezetten egy jogszabály sem tiltja.

A biztosítási törvény feljogosítja a PSZÁF-ot arra, ha egy biztosítás sérti a biztosítottak érdekeit, akkor annak a terjesztését felfüggesztheti. Az év végéig hatályos, 2004-ben hozott kgfb kormányrendelet szerint teljes körű fedezetet kell nyújtania a biztosítási díjnak. Az önrészes konstrukció pedig nem felel meg ennek a követelménynek.

Az Union Biztosítónak haladéktalanul ki kell vennie a díjképző tényezők közül az önrészt, továbbá ezt a tényt közzé kell tennie a tarifákat megjelentető két lapban, a Népszavában és a Magyar Hírlapban is.

A jogsértés miatt 5 millió forint bírságot szabott ki a felügyelet. Az Union Biztosító az első három negyedévben 23,7 milliárd forint díjbevételt ért el, ezzel a piacból 4 százalékkal részesedik.
 

 

2009.10.16 - Péntek:

PSZÁF: Új szabályok, fokozott felügyelés a kötelező gépjármű-biztosítás piacán

Idén október végétől még a régi feltételekkel válthatnak a kötelező gépjármű-biztosítási piacon átszerződni akarók, 2010. január 1-jétől ugyanakkor új szabályok lépnek életbe – jelentette be Varga Csaba, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) főigazgatója a Magyar Biztosítók Szövetségével (MABISZ) közösen tartott sajtótájékoztatón. Az elmúlt hónapban a „kötelező” piacán megtett intézkedések után a Felügyelet a továbbiakban is fokozott figyelemmel gondoskodik az ügyfelek biztonságáról.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) szerződésüket váltani akaró ügyfelek 2009. október 30-án induló „átszerződési” időszakban a jelenlegi, régi feltételekkel mondhatják fel biztosítási szerződésüket és köthetnek újat egy másik biztosítónál. Ez azt jelenti, hogy 2010-re vonatkozóan a biztosítóknak az eddig megszokott módon, október 30-ig kell meghirdetniük díjtarifájukat (egyebek közt 2 országos napilapban), a váltani akaró ügyfelek november 30-ig mondhatják föl biztosítási szerződésüket régi biztosítójuknál és december 31-ig kell új KGFB-t kötniük valamelyik új biztosítónál.

2010. január 1-jétől új KGFB törvény lép életbe, s váltja fel a piac eddigi működését szabályozó kormányrendeletet. Az új jogszabály jelentős változásokat hoz a piacon az ügyfeleknek, például a biztosítókkal való szerződések felmondásának időpontjára (átszerződésre) vonatkozóan. Az eddigi automatikus naptári (december 31-i) évfordulót a szerződéskötés időpontjáról számított egy éves évforduló váltja föl(aki például 2010. május 5-én köt új KGFB szerződést, az legközelebb nem 2011. január 1-jétől, hanem 2011. május 5-én szerződhet át új biztosítóhoz). A szerződéses évforduló változását jövőre még csak a 2010-ben év közben KGFB szerződést kötő új üzembentartók tapasztalják majd.

A jelenlegi ügyfeleknek a megszokott naptári évfordulót csak akkor váltja föl a szerződéses évforduló, ha év közben például eladják járművüket és újat vesznek, amihez új KGFB szerződést kell kötni. Továbbra is megmarad az a szabály, hogy a biztosítók előző év október 30-ig hirdetik meg a következő évre vonatkozó tarifákat. Az ügyfél KGFB szerződésére mindig az a díjtarifa lesz érvényes, amelyik a tartam kezdőnapján érvényben van.

A Felügyelet arra számít, hogy 2010-re is jelentős számú ügyfél kezdeményezheti átszerződését valamely másik biztosítóhoz. Tavaly év végén, a 2009-es időszakra vonatkozóan egyébként mintegy 780 ezer KGFB-ügyfélszerződést mondtak fel az ügyfelek és kötöttek át másik biztosítóhoz. A Felügyelet várakozása szerint – a gazdaság állapotától, ezen belül az új járműeladások dinamikájától függően – az ügyfelek döntő többsége 4-5 év múlva állhat át a naptári helyett a szerződéses KGFB évfordulóra. Ekkorra tehát fokozatosan csitulni fog a naptári év végi KGFB kampány, hiszen egyre több ügyfélnek lesz év közben szerződéses évfordulója.

Azoknak, akik nem akarnak váltani, semmit sem kell tenniük, szerződésük eddigi biztosítójuknál az új rendszerre való áttérés nyomán is érvényben marad. Változatlan marad ugyanis az a szabály, hogy a KGFB szerződések határozatlan ideig érvényesek, nem egy évre szólnak.

Új KGFB törvény: változások sora

Az eddigi naptári évforduló helyett az ügyfél a szerződéskötéstől számítva 1 év (365 nap) után mondhatja fel és kötheti meg más biztosítónál – ha akarja – KGFB-szerződését. Az ügyfél meglévő biztosítója a szerződés lejárta előtt 50 nappal köteles írásban (a szerződő hozzájárulása esetén elektronikusan) tájékoztatni az ügyfelet a következő időszak biztosítási díjáról. Az ügyfél – ha úgy dönt – a szerződéses évfordulót legalább 30 nappal megelőzően mondhatja föl biztosítását.

Kiépül egy, a tényleges károkozásokat az eddiginél pontosabban számon tartó központi kárnyilvántartási rendszer is. A kárnyilvántartás feladatait a biztosítók által üzemeltetett Információs Központ látja el. A kártörténeti adatokat e központ adja át a biztosítónak (a kártörténeti adatok beszerzése, kárrendezési ügyek ellátása céljából), illetve a MABISZ Kártalanítási Számla részére (károk kezelése és rendezése céljából). A szerződésekkel kapcsolatos változásokat (megkötés, megszűnés, megújítás, káresemény) a biztosítónak 15 napon belül elektronikusan közölnie kell a kárnyilvántartó szervvel.

A bónusz-malusz rendszer fennmarad, az egyik legjelentősebb változás, hogy a biztosító ezen túl az üzemben tartó által tett nyilatkozat alapján is azonnal a kedvezőbb bónuszfokozatba sorolhatja az ügyfelet, nem kell őt a kártörténeti igazolás megérkeztéig A00-ás fokozatban tartani.

Az üzembentartónak a gépjármű forgalomból kivonása, tulajdonjog átruházása, üzembentartó változása stb. esetén csak az okmányirodát kell értesítenie, a biztosító felé – a járműnyilvántartásban nem szereplő gépkocsikat leszámítva – ezen túl nincs bejelentési kötelezettsége. A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművel kapcsolatos e változásokról (amelyek érintik a biztosítási szerződést) a biztosító a kötvénynyilvántartásból fog értesülni. A biztosítónak – a díj nem fizetéssel történő megszűnés kivételével – a szerződés megszűnésének tényéről és a szerződés bónusz-malusz besorolásáról a megszűnést követő 30 napon belül írásban kell tájékoztatnia az üzembentartót. A díj nem fizetéssel történő megszűnés esetén ez 15 nap.

Létrejön egy, a MABISZ által kezelt KGFB garanciaalap a jövőben esetleg fizetésképtelenné váló biztosítók helyetti helytállás céljára, melyet a biztosítók töltenek fel.

A KGFB szerződéseknél ezen túl a szerződő fél alapesetben nem a tulajdonos, hanem az üzemben tartó (így tehát alacsony díjú vidéki rokonok tulajdonosként való feltüntetésével például nem spórolható meg így többé KGFB díj). Csak ha nincs üzembentartó, akkor a tulajdonos a szerződésre kötelezett személy. De határozatlan időtartamú szerződést nem kell újra kötni amiatt, hogy azt tulajdonos kötötte, de más az üzembentartó. Újra kell kötni viszont a szerződést akkor, ha az üzembentartó vagy a tulajdonos személyében változás áll be.

A károkozónak (biztosított) a káreseményt annak bekövetkezte után 5 munkanapon belül, a károsultnak 30 munkanapon belül jelentenie kell a biztosítónak. A biztosító a kárrendezéshez szükséges dokumentumok benyújtásától számított 15 napon belül, dokumentumok hiányában 3 hónapon belül köteles kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni, vagy indokolni, hogy a felelősséget miért nem ismeri el. A kárrendezési eljárás elhúzódása esetén a biztosítónak egyre nagyobb késedelmi kamatot kell fizetnie, s erről is tájékoztatnia kell az ügyfelet.

Az ügyfél díj nem fizetése esetén a biztosító részéről a legvégső türelmi időt (amíg nem szűnik meg a szerződés) az esedékességtől számított 60 napban állapították meg. Ebből 30 nap után a biztosító írásban felszólítást küld a díjfizetésre. A díjhátralékos időszakra a biztosító késedelmi kamatot számíthat föl. A díj nem fizetés miatti szerződések törléséről a biztosító 15 napon belül értesíti az üzemben tartót.

A díj nem fizetés időszakára utólagosan (várhatóan magas mértékű) fedezetlenségi díjat kell fizetni annál a biztosítónál, ahol az üzemben tartó ezt követően szerződik. A fedezetlenségi díjat a Kártalanítási Számla (KSZ) kezelője, a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Iroda minden év október 30-ig hirdeti meg. A biztosítással nem rendelkezőnek 5 napon belül jelentenie kell az általa okozott kárt a KSZ-nek.

A flotta ezen túl minimum 5 járműből áll és csak egyetlen – egyéni vállalkozó, jogi személyiségű vagy anélküli gazdasági társaság, tehát nem magánszemély – üzemben tartója lehet (így tehát nem állhat össze például több kis cég járműparkja egy flottává). Noha idén ez nem kötelező, a Felügyelet vezetői körlevélben szólította föl a biztosítókat: az átláthatóság, korrekt díjfeltételek érdekében már 2010-re is az új törvényi feltételekkel hirdessék meg flottadíjaikat.

A biztosító személyi sérülésekre vonatkozó helytállási kötelezettsége egy kárnál maximum 1,6 milliárd forintra nő. Ittas, jogosítvány nélküli vezetővel szemben a biztosító 1,5 millió forintig érvényesíthet követelést, a jármű elhanyagolt műszaki állapota miatt kárnál az üzemben tartótól követelhető összeg 750 ezer forintra nő.

A segédmotoros kerékpárok és a quad-ok (négykerekű segédmotoros terepkerékpárok) is kötelesek KGFB-t kötni.

Fokozott felügyelés a KGFB „átállási időszakában”

Az elmúlt hónapokban a KGFB-piacon megtett felügyeleti intézkedések – egy biztosító KGFB termékterjesztésének felfüggesztése, egy másik állomány-átruházásának engedélyezése – jelzik: a Felügyelet folyamatosan, határozottan fellép a piac biztonságos működése érdekében. A Felügyelet a továbbiakban is hasonlóan jár el. A 2010-es évre egyébként egy új, KGFB-t kínáló biztosító indul el a piacon.

A Felügyelet a 2010. évre (2009. október 30-án) meghirdetett díjtarifákat azonnal ellenőrzi, ha jogszabálysértést tapasztal, intézkedik. A törvényi változásokhoz igazodva a Felügyelet átdolgozza a KGFB kapcsán eddig megjelentett ajánlását, vezetői körleveleit. Folyamatban van jelenleg egy témavizsgálat is, amelyben a Felügyelet azt tekinti át a KGFB-piac valamennyi szereplőjénél: hogyan kezelik a személyi sérüléses károkat, illetve miképp alkalmazták a PSZÁF Felügyeleti Tanácsa 8/2006. sz. ajánlását a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) alapján érvényesített kárigények kárrendezésének – és ahhoz kapcsolódóan a kgfb állománykezelésének – feltételeiről. A Felügyelet a vizsgálat eredményei alapján várhatóan még az idén ajánlás kiadását tervezi a – gyakorta jelentős összegű – személyi sérüléses KGFB-károk kezeléséről.

A Felügyelet mától fogyasztóvédelmi tájékoztató kampányt indít, hogy az ügyfelek megismerhessék a KGFB-vel kapcsolatos jelenlegi tudnivalókat és a változásokat. A Felügyelet honlapján (Fókuszban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás) megjelentett tájékoztatókkal, a piaci szereplőkhöz, érdekképviseletekhez, 100 ezer példányban eljuttatandó rövid ismertető brosúrákkal, sajtóközleményekkel és akciókkal hívja fel a figyelmet az új tudnivalókra.

Budapest, 2009. október 16.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete